Ahogy pár hete beharangoztuk, feltettünk az idei EB-t megjárt három ridernek 6+1 kérdést. Akkor hát vágjunk is bele:

1. Hogyan éreztétek magatokat Hollandiában?
2. Mennyire/hogyan készültetek az EB-re?
3. Ki segítette a kijutásotokat, felkészüléseteket?
4. Hogyan értékelitek a saját, illetve a külföldiek teljesítményét?
5. Mennyire vagytok elégedettek magatokkal?
6. Idén még számos verseny lesz. Regionális, MK, VB, OB… Mik az elvárásaitok magatokkal szemben ezeken a versenyeken?
7. Bármi érdekesség, amit az EB-n éltetek át, és szívesen elmesélnétek nekünk?

Erdélyi Ádám

1. Kellemesen telt az a néhány nap, a társaság és a hangulat maxos volt.

2. Mivel csak néhány héttel a verseny előtt született meg a végleges döntés, hogy megyünk, ezért nem volt sok időm komolyabb felkészülésre. Az edzések ugyanúgy folytatódtak, fejben próbáltam odatenni magam, mivel úgy érzem, a bringás felkészültségem egész jól alakult.

3. A kijutásért és a szervezésért nagy köszönet Pap Péternek! KőSZ PETI a sok segítséget.

Szintén nagy Köszönet a szponzoroknak (Duna Autó, Hyundai, Milesi) akik nélkül nem tudtam volna kijutni!

4. A külföldiek közül egyértelműen kiemelkedik Gilles Coustellier tudása. Vincent nagyon ott volt fejben, Giaco egyáltalán nem, Kenny meg vállalt mindent. Marc Caisso tényleg egy macska, Aurelien Fontenoy stílusa pedig lenyűgöző, az új Atomzzal nagyon könnyedén veszi az akadályokat. Még valami: nem érzem már úgy, hogy behozhatatlan az a szint, amin ők vannak. Persze jobb lett volna 8 évesen elkezdeni a triált…

5. A saját teljesítményemmel egyáltalán nem vagyok elégedett. A több, mint öt órás verseny limit (egyszerre indították az Elite 20″- 26″-t és Women-t) brutálisan leszívott, úgy értem egyáltalán nem fizikailag, hanem a koncentrálóképesség csökkenése miatt. Még 2 szekcióm lett volna hátra, amikor a vadiúj hátsókerekem megadta magát az egyik betondominós pálya végén, egy leugrás kombónál. Igy sajna a maradék két, számomra kevésbé nehéz szekción nem tudtam menni, be kellett íratni az ötöket, plusz még a limitből is kicsúsztam, annyian voltak előttem. Ha ezek a hibák nincsenek, akkor talán néhány helyezéssel előrébb kerülök. Mindenesetre jobbat vártam magamtól, volt egy-két nagyon piti hibám. Ismét rengeteg tapasztalatot szereztem, és megfogadtam, hogy még keményebben fogok készülni.

6. A hátralévő Magyar Kupákon kötelező részt vennem, már csak azért is, mert a Balatoni versenyen teknikai problémák miatt nem lettem helyezett. A VB-re nem tudok kijutni, Ausztráliába utazni egy csillagászati összeg, és komplett pótbringa nélkül esélytelen. A tarcali Magyar Kupára reményeim szerint kipihenten fogok érkezni. Természetesen, mint minden hazai versenyen, az első hely van megcélozva! A mezőny erősödik, a pályák egyre nehezebbek. A felkészülést nagyon komolyan veszem. Egy mondás úgy járja: ” No pain, no Gain! “

7. Hollandia.. Csak ki kell ejteni a szót, és mindenki mire gondol? … A versenyről tényleg azt tudom mondani, hogy nagyon komoly szintű pályák voltak, igazi embert próbáló szituk. Remélem egyszer itthon is lesznek hasonló szekciók.

Hegedűs László

1. Ez a hollandiai út, az egyik legnagyobb élményem volt! Gyönyörű hely, jó társaság, jó verseny!

2. Az idei EB-re még jobban készültem, mint eddig bármelyik versenyemre. Rengeteg kiegészítő, állóképességi edzés és természetesen sok triál. Ádámmal közösen is sokat készültünk.

3. A kijutásom természtesen saját zsebből történt, nem sikerült anyagi támogatót szerezni. A Balaton Bike Festes nyereményből sikerült kiutaznunk nekem és a testvéremnek. A Magyar Mountain Bike Szövetségtől sem anyagi támogatást, sem Nemzeti melegítőt nem kaptunk………( Így aztán, jól néztünk ki, hogy a Magyar versenyzők közül, Ádám törökös, én olasz, Janó pedig nem is tudom milyen pólóban volt..), azonban itt szeretném megköszönni Módus Gabi hozzáállását a külföldi versenyekhez!! Valamint Malinak köszi az EB szervezését és a jó képeket:D!!

4. Engem büszkeséggel tölt el a profi mezőnyben a 12.helyezés.Végre a sok belefektetett energia az eredményekben kamatozni látszik! A külföldiek egyre jobbak, egyre több ország versenyzői vannak ott a világkupafutamokon illetve az Európa és Világbajnokságon. A 26″os kategóriában az eredmény nem lepett meg, Gilles csúcsformában van. A 20″os kategória eredménye ellenben szerintem mindenkit meglepett( Dani Comas riszpekt)

5. A teljesítményemmel nagyon elégedett vagyok,de voltak amatőr hibáim, amik ha nincsenek 1-2 helyezéssel előrébb végzek.( Majd a rutin meg az évek..)

6. A Világbajnokságra sajnos anyagi gondok miatt nem tudok kijutni, majd talán jövőre…! A Magyar kupafutamokon és az Országos Bajnokságon győzni szeretnék!

7. Érdekesség képpen említem meg! Jóban vagyok az egyik német versenyzővel( Hannes Hermannal), beszélgettünk most az EB-n és kérdezte , hogy miért nem voltam a világkupafutamokon, én mondtam neki , hogy azért mert nincs rá keretünk. Ő csak nézett rám, nem teljesen értette, aztán elmondta, hogy nekik egy világkupafutam fejenként 90Euroba kerül, a többit a szövetség és a szponzorok állják!Mondta, hogy ők kijutnak az összes VK-ra, valamint náluk egy évben körülbelül 20-25 verseny van. Az idei VB-re is kijutnak.

Szóval ebből jöjjön le mindenkinek az, hogy mennyire nehéz dolga is van egy Magyar versenyzőnek!

Majoros János

1. Áœdv minden magyar trialosnak! Nagyon jól éreztük magunkat, azt hiszem ezt mindenki nevében kijelenthetem, még annak ellenére is, hogy az idő nem mindig volt kegyes hozzánk. Hollandia nagyon tetszett, leginkább az fogott meg, hogy a közlekedés teljes egészében a kerékpárosokra épül, teljesen más a közlekedési morál, mindenki előzékeny és udvarias, ami sajnos itthon kevésbé jellemző.

2. Komolyan vettem ezt a versenyt, teljes erőbedobással edzettem, hangsúlyt fektetve az erőnlétre is, amire, mint később kiderült elég nagy szükség volt az öt órás versenylimit, és a hosszú szekciók miatt.

3. Hol is kezdjem? Elég sok mindenkinek tartozok köszönettel ezért a versenyért. Kezdeném a szüleimmel, akik már a kezdetettől fogva nagyon sokat segítettek, beletartozik a sorba a Specko kerékpárbolt és Vinnai Zsolt, akik mint szponzor voltak jelen, és nem utolsó sorban Pap Peti (Mali), akinek tulajdonképpen az egész út megszervezését köszönhetjük.

4. A magyar csapat teljesítményét jónak találom, úgy érzem Lacika már nemáll messze a döntőtől! A külföldiek teljesítményéhez annyit jegyeznék meg hogy sajnos még mindig le vagyunk maradva, amit nem a riderek tudására értek, hanem a versenytapasztalatra, ami legalább annyira fontos!

5. A saját teljesítményemmel részben vagyok csak elégedett. A start után úgy éreztem magam mint itthon a legelső versenyemen, izgultam elég rendesen, aztán a második körben már ez megszűnt mivel nem jutott arra időm, hogy izguljak. Egy elrontott ugrás miatt buktam egy elég nagyot az első körben, ami miatt félórás időveszteséggel tudtam csak folytatni a versenyt, ami már önmagában is jelenthetett volna  egy két helyezéssel jobbat, mivel kicsúsztam a versenylimitből.

6. Szeretnék minél jobban teljesíteni, és jólenne megismételni ami 2007-ben sikerült, tehát  az OB-n a dobogón állni!

7. Számomra nagyon nagy élmény volt látni a legjobbakat, leginkább Dani Comas döbbentett meg, aki egyébként is nagy kedvenc,  furcsa volt hogy velük együtt melegítettünk a selejtezőre, aztán később mögöttem álltak a szekcióknál a sorban.

Köszönöm a válaszokat, sok sikert az év hátralévő részére!